Mi a szenzoros érzékelés fejlesztése?

Milyen problémát okozhat a szenzoros érzékelés fejlődésének elmaradása?

Mivel és hogyan tudod fejleszteni otthon a gyermeked szenzoros érzékelését?

A szenzoros szó jelentése: érző, érzékelő.

A szenzoros funkciók a külvilágból érkező információt felvevő rendszerek, például látás, hallás, szaglás, tapintás, ízérzékelés.
Vagyis a látást, hallást, tapintást, szaglást, ízlelést nevezzük szenzoros érzékelésnek.

Ezeknek a területeknek a fejlesztését nevezzük szenzoros érzékelés fejlesztésének. 

Valójában nem csak az érzékelés, hanem az érzékelés feldolgozásának fejlesztése is ide tartozik.

Vagyis az, hogy képes érzékelni, az érzékelés által keltett ingerületet feldolgozni és befogadni.

Ez pontosan mit jelent?

Pl. érzi, hogy szól a zene, ami ha túl hangos neki, akkor nem borul ki, nem jön rá egyfajta ideges hisztéria, hanem felfogja, hogy ez egy zene, ami neki túl hangos és ezt kezeli azzal, hogy arrébb megy, lehallkíttatja, stb.

Röviden képesnek kell lennie érzékelni és képesnek kell lennie az érzékelést feldolgozni. 

A szenzoros érzékelés fejlesztéséhez nem kell szakemberhez fordulni, speciális eljárásokat megtanulni, vagy drága eszközöket beszerezni.

A hétköznapi tevékenységek és játék során fejlődik. Viszont nagyon fontos odafigyelni hogy megfelelően fejlődjön, mert nem megfelelő fejlődés esetén már szakember bevonása válhat szükségessé.

Lehet, hogy túl hevesen reagál dolgokra, pl. kiborul, ha egyszerre többféle zaj érkezik felé,
vagy befogja a fülét nem éles hangoknál is,
nem szeret vagy nem hajlandó megérinteni felületeket,
rossz a mozgásoordinációja,
nem szeret hintázni, pörögni,
nehezen létesít szemkontaktust,
mindennek nekimegy.

Ezek főleg óvodás és iskolás korban fognak nagy problémát jelenteni, amikor kikerül a család biztonságos, védelmező közegéből, amikor olyan új kihívásokkal kell szembenéznie, mint a gyerekzsivaj a csoportszobában, vagy az olvasás a tanteremben, vagy a testnevelés óra, stb.
Ugyanakkor még óvoda előtt kis korban könnyen fejleszthető a szenzoros érzékelés és egy kis odafigyeléssel megelőzhető az esetleges probléma kialakulása.

Ami kevésbé ismert és egyértelmű, hogy a szenzoros érzékelés a mozgásfejlődéssel is szoros kapcsolatban áll. Hiszen egy csecsemőnek nem csak izomzatra van szüksége hogy meginduljon a forgás, kúszás, mászás, hanem motivációra is.
A motiváció pedig az érzékszerveken keresztül érkezik. Pl. meglát egy színes valamit amit szeretne jobban megnézni, először a szemével fókuszál, majd megpróbál közelebb kerülni hozzá. Ugyanez igaz a hallásra is. Hall egy hangot először fülel, mi ez? Majd megindul a hang irányába.

Már csecsemő kortól érdemes fejleszteni az szenzoros érzékelést, megfelelő játékokkal és környezettel.
Ez nem azt jelenti, hogy rengeteg színes, villogó, zenélő eszközzel vedd körül, halmozd el, mert ezzel pont az ellenkezőjét fogod elérni. A túl sok inger túlterheli az idegrendszert. Aminek az eredménye, hogy a gyermek az erős ingerekre sem fog reagálni később.
Ugyanígy káros lehet a túl féltő környezet, amikor nem éri elegendő inger a babát, pl mindig rácsos ágyban vagy járókában van, így nem kúszik különböző felületeken, ahol érezheti a szőnyeg puhaságát, a padló keménységét, a kő burkolat hűvösségét a fa parkettához képest.

A fejlesztés alapja, hogy hagyod szabadon mozogni, mászni, ugrálni, különböző felületeken. Járjon mezítláb homokban, köveken, harmatos fűben, stb. Engeded, hogy segítsen a konyhában és beletúrjon a rizsbe, a lisztbe, a zsemlemorzsába. Énekelsz, mesélsz neki. Megérinted a hátát, rajzolsz rá különböző eszközökkel.

A mindennapi életbe való bevonás mellett játékokkal is tudod segíteni a szenzoros érzékelés megfelelő fejlődését.

Látás fejlesztése, a színek, a mozgás, a mélység, a méretbeli különbségek érzékelésének fejlesztéséről szól. Ez segít nekünk, hogy felismerjük a környezetünket körülvevő tárgyakat, hogy el tudjunk kapni egy labdát, vagy ne menjünk neki az asztalnak.

Kontrasztos színű szélmobilok, függődíszek, babatornaszerek.

Kontrasztos babakönyvek.

Formák, méretek és színek felismerését fejlesztő játékok.

A színek érzékelése, a méretbeli különbségek felismerése, a mélység-magasság érzékelése egyre kifinomultabb.
Pl. építőkockák, kisautók szortírozása színek szerint.

Színek szortírozása:
Nem csak a kontrasztos színeket képes megkülönböztetni, hanem a pasztell színeket, színárnyalatokat is.

A bőr a legnagyobb ingerfelvevő érzékszervünk.

A bőrünkön keresztüll érezzük a különböző felületeket, a hőmérsékletet, a nyomást pl, ha valaki megfogja a kezünket, vagy megsimogat.

Különböző textúrákat, különböző felületű játékokat adni neki.
Pl. szivacs labdát, fa kockát.

Továbbfejleszthető az érzékelés olyan játékokkal, amikor nem látja mit tapogat, vagy nagyon hasonló felületű anyagok érzékelésével.

A hallás alapján különböztetjük meg a különböző hangokat, ez tesz minket képessé, hogy a különböző zajok közül kiszűrjük a nekünk fontosat, pl amikor egy buszon beszélnek hozzánk.
A zene hallgatás örömet szerez és boldogsággal tölti el az embert, de ehhez érzékelni kell a hangszerek hangjai közötti különbséget.

 A hallást fejlesztő játékok a csörgők, dallamot játszó plüssök.

Itt már belépnek a hangszerek.

A gyermek minden illatot, szagot megérez, olyat is, amit egy felnőtt nem. Sokszor intenzívebben, ezért a gyerekek nem szeretik az parfümöket, illatosítókat, idős emberek illatát.

Különböző nem túl erős illatokat szagoltassunk meg vele, pl, szappan, fűszer, de csak 1-1 illatot egyszerre.

A kicsit erőteljesebb fűszerek, illatok szagolgatása is megkezdődhet, 2-3 illatot már képes egy alkalommal egymás után befogadni, de 4-nél több ne legyen.

Kezdődhet az illatok felismerése szaglás alapján.

Minden olyan mozgás, ami a fej elmozdulásával jár, fejleszti az egyensúlyt.
Pl. Hintázás, pörgés, fejjel lefelé lógás, ugrálás, egy lábon állás, instabil felületen való sétálás, pl párnákon, puhára fújt gumimatracon.

A szagláshoz hasonlóan a babák és a kisgyermekek ízérzékelése sokkal kifinomultabb.

A hozzátáplálás megkezdésével egyre több étel ízével ismertessük meg, de figyeljünk arra, hogy az erős fűszerek zavarják.

 Játsszátok azt, hogy csukott szemmel különböző ételeket teszel a szájába és ki kell találni mi az.

A különböző testrészek a testhez viszonyított érzékelése.
Ahhoz, hogy magabiztosan tudjunk mozogni a minket körülvevő környezetben, ismernünk és érzékelnünk kell a testünk különböző részeit. Ehhez csukott szemmel is meg kell tudnunk határozni a testrészeink helyzetét, pl, ülés közben a lábunk hol és hogyan helyezkedik el.

Ez az érzékelés jól fejleszthető, egy babatükörrel, ami egy akkor tükör a falra szerelve, amiben a baba fekvő helyzetben tetőtől talpig látja magát. A tükör elé tegyünk egy matracot, játszószőnyeget, amin a baba szabadon mozoghat.

Öltözködés közben érintsük meg a különböző testrészeket és nevezzük meg őket.

Amint láthatod a szenzoros érzékelés fejlesztése nem egy bonyolult dolog és csak minimális odafigyelést igényel.

Egyszerű hétköznapi tevékenységek és a mindennapi játék mellett fejlődik.

Fontos, hogy szem előtt tartsd, hogy a zenélő, inger reakció játék, ahol megnyom egy gombot és zenél, ugyan leköti a gyermeket, de nem fejleszt.

Ugyanez igaz a tableten való rajzolásra.

A tableten csak egy sima felületet érzékel, míg ha papírra rajzol, érzi az asztal felületét, a papír anyagát, a ceruza, zsírkréta, ecset, festék milyenségét.

Szóval kalandra fel, vegyetek részt minél több tevékenységbe és figyeljétek, tapasztaljátok meg a környezetet a maga valóságában.