• Nincs termék a kosárban
  • Nincs termék a kosárban
  >  Blog   >  Oktatás   >  Matematikai alapműveletek Grapat nyíltvégű* játékkal

Matematikai alapműveletek Grapat nyíltvégű* játékkal

*Nyíltvégű játék: Olyan játék, aminek nem 1 felhasználási módja van, mint egy társasjátéknak, hanem végtelen. A gyermek fantáziájától függ, hogy éppen mit játszik vele.

Ez egy blog sorozat 2. része. Az első részben az alapokról volt szó:

Számok és a számolás tanítása Grapat nyíltvégű* játékkal

Az első részből megtudhatod mi a matematika jelentése, miért nehéz sok embernek a matematika, hogyan lehet könnyen és játékosan tanítani a számok nevét, szimbólumait és a hozzá tartozó mennyiségeket, amiket a számok képviselnek.

Számok tanítása - Alapműveletek

Ha a 1-10-ig már jól ismeri a számokat, a számokhoz tartozó szimbólumokat, a számokhoz tartozó mennyiségeket és a számok sorrendjét, akkor jöhet a következő lépés az alapműveletek.

Az alapműveletek az összeadás, kivonás, szorzás, osztás. De mielőtt az alapműveletekkel kezdünk foglalkozni, a kisebb-nagyobb és egyenlő fogalmát érdemes megtanítani. Ebben a részben a mennyiségek csoportosításának (kisebb-nagyobb és egyenlő) és az összeadás és kivonás tanítására való játékokat ismerhetsz meg.

Ezek nagyon egyszerű játékok, amiket te is könnyen tudsz otthon a gyermekeddel játszani és játék közben észrevétlenül rögzülnek a matematikai műveletek és szabályok.

A mennyiségek és a mennyiségek viszonyának tanítására használjuk a kisebb-nagyobb és egyenlőség fogalmát.

Ehhez matematikai jelek is tartoznak. A játék során ezeket a matematikai jeleket és a hozzá tartozó fogalmakat és mennyiségi műveleteket tanulja meg a gyermek. A kisebb-nagyobb viszonyt a kacsacsőr “<>” jele fejezi ki. Ezt relációs jelnek hívják a matematikában. 

Kisebb-nagyobb és egyenlőség, avagy a relációs jel használata

Az alábbi játékokat használtam ennél a játéknál:

A játék előkészítése:

1.

Tegyél ki 2 db kis tálat és tegyél bele ugyanolyan színű golyókat, mint amilyen a tál.
A tálakba legalább 6 db golyó kerüljön.

2.

Tegyél a tálak elé 1-1 karikát, ami ugyanolyan színű, mint a tál.
A karika méretét az határozza meg, hogy hány db golyót kell belehelyezni, de lehet az is, hogy mindig a legnagyobb karikát használjátok.

3.

Tegyél ki 1-1 számot a karikák alá. Helyezd el a kisebb-nagyobb jelet a karikák mellett, hogy a gyermek elérje.

A játék menete:

Mutasd meg a gyermeknek mi a feladat és mondd el szóban is:

“Minden karikába annyi golyót helyezz, amennyit az alatta lévő szám mutat. Vizsgáld meg, hogy melyik karikában mennyi golyó helyezkedik el és a mennyiségek közötti különbségek alapján tedd ki a kacsacsőr jelet, vagy ha egyenlő mennyiséget látsz, az egyenlőség jelet.“

Mikor mondod a feladatot, mutasd is neki. Ha megmutattad mi a feladat, tedd vissza a golyókat a tálba és a gyermek jön.

 

Amire figyelj!

Az elején a relációs jel használatakor a mennyiségek közötti különbségek jól láthatóak legyenek.

Pl.: 1 és 5, ne 2 és 3, ahol csak kis mennyiség különbség van.

Olyan feladatokat is adjál neki, ahol egyenlő mennyiségek kerülnek a karikákba és egyenlőség jelet kell használni.

Jó ha tudod:

A relációs (kisebb-nagyobb) jel egy fogalom, amit te már jól ismersz és egyértelműen tudod használni. De egy 5-6 éves gyermeknek az, hogy a relációs jel merre áll, nem egyértelmű, mert ez csak egy emberek közötti megegyezésen alapszik, hogy a több mennyiség felé áll a nyitott szára.

Persze van benne logika. Ha úgy tanítod, hogy a relációs jel egy kacsacsőr és mivel a kacsa mindig éhes a nyitott szája mindig a több felé néz, mert többet szeretne enni, akkor könnyebb megjegyezni. A többi, meg már a gyakorláson múlik.

Mit tanul vele a gyerek?

A számok által jelölt mennyiségek közötti különbségek kifejezésére használt matematikai jelet, az egyenlőség jel jelentését.

A mennyiségek viszonyát.

A hasonlóság és a külnbség felismerését.

A kevesebb és több felismerését és jellel való kifejezését.

Ezeket a játékokat más eszközökkel is játszhatjátok. 

Játék variáció:

A karikák alatt ne legyenek számok, csak a relációs jelet tedd ki és neki a relációs jelnek megfelelő mennyiséget kell a karikákba rakni, hogy igaz legyen és utána a karikák alá azt a számot, ami a karikában lévő golyó mennyiséget mutatja.

Összeadás

Az első alapművelet amit elkezdhetünk tanítani, ha a relációs jel használata már jól megy, az összeadás, ha már az összeadás is jól megy, jöhet a kivonás.

Az alábbi játékokat használtam ennél a játéknál:

A játék előkészítése:

Ennek a játéknak különböző nehézségű verziói vannak. A legegyszerűbbel kezdem.

1.

Tegyél ki 3 kis tálat és tegyél bele ugyanolyan színű golyókat, mint amilyen a tál.
A tálakba legalább 6 db golyó kerüljön, de figyelj, az utolsó tálban annyi golyónak kell lennie, hogy az összeadás összegét kiadja.

2.

Tegyél a tálak elé 1-1 karikát, ami ugyanolyan színű, mint a tál.
A karika méretét az határozza meg, hogy hány db golyót kell bele helyezni, de lehet az is, hogy mindig a legnagyobb karikát használjátok.

3.

Tegyél ki 1-1 számot a karikák alá, kivéve az utolsó karika alá, ami az összeadás összegét mutatja. Helyezd az összeadás jelet a számok közé és az egyenlőség jelet az utolsó szám mögé.

4.

Helyezd el a többi számot egy kupacba az asztalon vagy ahol játszotok, úgy, hogy a gyermek könnyen elérje.

Jó ha tudod:

Az összeadás a mennyiségek összegzésére szolgál. Nagyon jó ha nem csak számokat, hanem a számok által jelölt mennyiségeket szemléltető golyókat használtok. Mivel az összeadás egy felcserélhető művelet, ezt is gyakoroljátok hogy rögzüljön, hogy 3+2 ugyanannyi, mint 2+3.

Mit tanul vele a gyerek?

Megtanulja az első alapműveletet, az összeadást.

Ezeket a játékokat más eszközökkel is játszhatjátok, pl a Grapat mandalákkal. A lényeg, hogy legyen egy bizonyos tárgyból több darab amivel lehet számolni, és előnyös, ha lehet a számoknak megfelelően színenként csoportosítani a tárgyakat, hogy vizuálisan jól elkülönüljenek az eltérő mennyiségek.

Játék variáció:

Ha már jól megy az összeadás, akkor lehet olyan feladatot adni, hogy az összeadás összege megvan, de az egyik összeadandó hiányzik.

Pl. az első karika alatt van egy 3-as szám, a második karika alatt nincs szám, majd ezt kell kiszámolni és a 3. karika alatt az egyenlőségjel után van egy 5-ös szám.

Beleteszi a gyermek az első karikába a 3 golyót. Az utolsó karikába, pedig 5-t. Itt érdemes a szemléltetés végett 3 olyan színű golyót tenni, mint az első karikába levő golyók és két olyat, mitnt a második karikában lévő golyók színe, így rögtön vizuálisan is látja hogy mennyit kell 3-hoz adni, hogy 5-t legyen az eredmény.

Kivonás

Ugyanúgy játszuk mint az összeadást, csak a kivonás jelet használjuk. Az előkészület és a játék menete is ugyanaz, mint az összeadásnál.

Jó ha tudod:

A kivonás nem felcserélhető művelet, ezt is gyakoroljátok hogy rögzüljön, hogy 3-2 nem ugyanannyi, mint 2-3.

Mit tanul vele a gyerek?

Megtanul vele a gyerek kivonni.

Játék variáció:

Ha már jól megy a kivonás, akkor lehet olyan feladatot adni, hogy a kivonás összege meg van adva, de hiányzik a kivonandó, és ezt kell kiszámolni.

Pl. az első karika alatt van egy 3-as szám, a második karika alatt nincs szám, majd ezt kell kiszámolni, és a 3. karika alatt az egyenlőségjel után van egy 2-es szám. Beleteszi a gyermek az első karikába a 3 golyót. Az utolsó karikába pedig 2-t.

Itt érdemes a szemléltetés végett az első karikába 2 egyszínű és 1 különböző színű golyót tenni. Íg rögtön vizuálisan is látja mennyit kell elvenni a 3-ból, hogy 2 legyen az eredmény.

A sorozat többi része

logo
0
X