• Nincs termék a kosárban
  • Nincs termék a kosárban
  >  Blog   >  Yogoplay   >  Tinédzser gyerek: poklok pokla vagy tündér mese?

Tinédzser gyerek: poklok pokla vagy tündér mese?

Igazából csak rajtad múlik. Aki mást mond, az hazudik.
Kérdezheted, hogy honnan tudom? Együtt élek egy tinivel.

 

Maria Montessori azt mondja, hogy a 0-3 évesek és a tinédzserek hasonlóan működnek, viselkednek. Persze nem mindenben, de ugyanazzal az akarattal, érdekérvényesítési vággyal találkozunk. 

 

Gyakran helytelenül dackorszaknak hívják a 0-3 éves időszakot.
Pedig szerintem nem az.
Persze, dacol a mi akaratunk ellen, ahogy a tini is, de gondold csak végig, te mit tennél, ha egy nálad, nagyobb ember folyamatosan megszabná, hogy mit tehetsz és mit nem.

Tudod, hogy rengeteg mindenre képes vagy, és szeretnéd is kipróbálni, hogy mire vagy képes, és akkor jön valaki akitől függsz, és azt mondja nem, te ehhez még kicsi vagy, nem te ezt még nem csinálhatod, stb.
Szerintem te is elkezdenél dacolni vele. 

És nem ezt tesszük a tinikkel is?

Folyamatosan korlátozzuk és meggátoljuk őket, hogy szabadon rendelkezzenek a tárgyaik felett, szabadon döntsenek a saját dolgaikban.

Hogy viselnéd, ha megmondanám, hogy mit vegyél fel, mikor, mit csinálj, ha folyamatosan megakadályoznám a világ megmentő terveidet?
Az ókorban, középkorban, reneszánsz idején 15 évesen már birodalmakat irányítottak. Most meg mit csinálhatnak?
Gondolkodás helyett magolásra kényszerítik őket az iskolában.

Emlékeim szerint 15 évesen Én is birodalmak irányításáról álmodtam, de legalábbis az életet újra akartam formálni, ahelyett, hogy olyan dolgokat gyömöszöljek a fejembe, amiknek bármikor utána nézhetek.

 

Pedig, ha elég teret adsz neki (és ez mindkét korosztályra igaz, a 0-3-ra és a tinire is) és csak azt nem engeded, ami tényleg veszélyes vagy káros, akkor egy angyalt kapsz, aki ráadásul nagyon jó humorérzékkel rendelkezik. Márpedig egy vicces angyalnál kevés jobb dolog van a világon.

 

De, hogy a lényegre térjek, Én imádtam a gyerekek 0-3 éves korszakát, nagyon viccesek és mókásak voltak. Most 15 éves az elsőszülött lányom, és be kell vallanom, igaza van Maria Montessorinak, pont olyan vicces, szórakoztató és mókás, mint 0-3 éves korában.

Szóval, ha hagyod hogy döntsön, hogy megcsináljon minden olyat, ami nem veszélyes vagy káros, akkor azt meghálálja.

Pl. az én 15 éves lányom, hajlandó kézenfogva sétálni velem az utcán, mert büszke rám, szeretetből beleül az ölembe, elkészíti az ebédet, magától fogja és rendet rak a Yogoplay raktárban stb. Ellenben nem veszekszik, nem kiabál és nem nagyon durcázik, kicsit azért igen, de egy lánynál ez kötelező.

És igen, éppen lila a haja, előtte kék volt, ez azért elég durva.
De, ha belegondolok, akkor mégsem.

Lesz tőle baja?
Nem.

Repes a boldogságtól tőle?
Igen.

Kiakadnak rajta a tanárok?
Néhány.

Emelett kitűnő tanuló, kórustag, versenyeket nyer?
Igen.

Ezért a tanárok is elnézik neki?
Igen.

Tiltja az iskolai szabályzat?
Nem.

Szóval akkor miért tiltsam, hogy kék, lila, piros, narancs legyen a haja? 

Piros, sárga, kék, lila, zöld …. harisnyákat hord. Az ünneplő fehér blúzán egy Mickey egér van. A farmer kabátja hátára egy kaméleon festett, az Aranyhaj című rajzfilm kaméleonját. A farmer nadrágjára pedig zebrát fog.  Ez olyan, amit tiltani kellene? Ha megtenném, akkor biztos lázadna és hiába kérném, hogy porszívózzon fel, max a vállát rántaná és magára csapná a szobája ajtaját.

Szóval nem tiltom, ettől boldog és amikre azt mondom, hogy nem, ezt nem lehet, azt elfogadja, mert :

 

kap elég szabad teret az egyénisége kivirágoztatására,

mert meghozhatja a saját döntéseit,

mert elmagyarázom, hogy Én miért gondolom, hogy ez nem helyes.

Boldog, mert kellő információ alapján döntési jogot kap az Őt érintő dolgokban. Pl. milyen ruhába megy iskolába. A sexista ruhák pl, haspoló nálam tiltó listán van, eddig nem volt rá igény, ellenben tudja, hogy miért nem támogatom az iskolába, iskolán kívül lehet, de nem repesek az örömtől. A színes ruhák ok. A lila haj, ha viseli a következményeit, pl rosszabb jegyet kap. Ok. Ő dönt, megbeszéljük hogy a döntésének milyen esetleges negatív következményei lehetnek, mérlegel és dönt. Ami még fontos, ha valamit engedek, akkor teljes mellszélességgel kiállok mellette.

 

Hát nem mondom, hogy elsőre könnyű út, eldönteni mi az, ami még belefér és mi nem. Az Én szabályom: Ami nem káros a testének és lelkének, csak a társadalom nem nézi jó szemmel, mert nem így szoktuk, de ésszerű ellenérv nincs, az mehet. Pl. hajfestés, 14+ korosztály esetében. Bár a kicsi már fűz, még csak 11 lesz, meglátjuk puhulok-e? Ami egészségtelen, káros a testére lelkére az nem. Pl. kóla ivás csak nagyon ritkán és akkor is csak keveset.

Persze az is hozzátartozik, hogy tőlünk is ezt látja, nem iszunk vagy csak nagyon ritkán kólát. Szóval ha dohányzol, hiába papolsz neki, hogy ne dohányozzon az az egyik fülén be, a másikon ki. És amikor számon kéred, hogy miért cigizik 16 évesen, megrántja a vállát és azt mondja: “Miért, te is cigizel.” Szóval légy résen. 

És persze az engedményeknek ára van, szóval ki kell vennie a részét a család dolgaiból, pl, mosogatás, porszívózás, portörlés, főzés, terítés, stb. a házimunkából. Extra munkáért, pedig extra bérezés jár.  Ismeri a kereteket és tudja, hogy azon belül szabadon mozoghat. Ettől boldog, egy boldog tini pedig cuki.

Szóval boldog tinikre fel.

Persze a fent leírtakat kicsi gyerekekre is tudod alkalmazni. Más korlátok és szabadságok lesznek.

 

Ha kérdésed van, vagy segítségre lenne szükséged, írj bátran.

logo
X